Mascarpone karamellel

  Improvizált krémváltozat, egy félresikerült születésnapi torta helyett. Mert olyan is kerül ki néha a kezeim közül, rosszabb napjaimon. Szóval naponta, mondanák sokan. Én meg adnék nekik, de nem nasit!

Mascarpone karamellel

35 dkg mascarpone
200 ml tejszín
cukor ízlés szerint
vaníliás cukor vagy vaníliarúd kikapart belseje
8 darab vajas keksz (vagy babapiskóta, speculoos, báááármi)
2 kis marék pirított, durvára tört törökmogyoró

A karamellréteghez:

15 dkg kristálycukor
15 dkg mascarpone
3 evőkanál víz

   Először a karamellréteget készítettem el. A cukrot kisebb lábosba szórtam, hozzáadtam a vizet, s közepes lángon karamellizáltam. Beletelik kis időbe, mire ez megtörténik... (Nem kell sötét, csúnya karamell, keserű lesz az!) Ha ezt kivártuk, mehet bele a mascarpone. Ha egyenesen  a hűtőszekrényből jön, megtörténik, hogy a karamell picit megszilárdul. Sebaj, újabb várakozás következik, felolvasztjuk a kemény darabkákat. Jártam már úgy, hogy nem olvadt fel az egész, ráadásul türelmetlen is voltam. Ilyenkor a szilárd darabokat egyszerűen kiszedtem belőle. A lábost félretesszük hűlni.
   A krémhez a tejszínt a a mixer legnagyobb fokozatán habbá vertem, majd beleszórtam a a cukrot, a vaníliát, s hozzákanalaztam a mascarpone-t. Kis fokozaton kevertem még rajta picit, majd kóstoltam, hátha kell bele plusz cukor.
  Jöhet a rétegezés. Jómagam 6 felé osztottam a fentieket, így nagyon mini adagok lettek csak, tehát 4 pohárba adagoljunk, szerintem. Mindegyik aljára törtem egy darab kekszet. Erre jön a krém, majd a kihűlt karamell, amire mogyorót szórtam. Ezt krémmel takartam be, amire újabb kekszet törtem. Ha a mogyorót a tetejére hintjük, mutatósabb, kanalazván viszont sokkal finomabb, mikor a mogyoró a karamellel találkozik. (Ez persze csak visszafogott majszolgatókra érvényes, a "gyorsan bele a közepibe" alanyoknak teljesen mindegy, hol milyen réteg lapul. :D )
  Mivel egész jól sikerült a desszert, tortakrémet is kifejlesztettem belőle. No, az még jobb lett, állítólag.

Lepénykenyér Limara-tól

 Második kedvencem a blogjáról (a piskótája után). A naan és a lángos keresztezése, szerintem. Nem joghurtos, mint a naan kenyér, s nem is oly zsíros, mint jó magyar lángosunk. Pikkpakk kész, semmi macera.

Serpenyős lepénykenyér

40 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg teljesőrlésű tönkölyliszt
(vagy 50 dkg búzaliszt a fentiek helyett)
1 tasak porélesztő (Dr. Oetker)
1,5 dl langyos tej
1,5 dl langyos víz
3 evőkanál olívaolaj
1,5 teáskanál só

  Egy nagy kelesztőtálba raktam minden hozzávalót, s fényesre-hólyagosra dagasztottam. Aztán kimentem egyetlen gyermekemmel az udvarra. Kelt egy órát, másfelet is, nem túl meleg helyen. (Jelentem, fél óra is elég neki.) Lisztezett felületre borítottam, 8 darabra osztottam. Gombócot formáztam belőlük, majd 5-10 percet pihentek. Egy serpenyőbe némi olívaolajat csepegtettem, s magas lángon alágyújtottam. Egy-egy gombócot lángos formára nyújtottam (ne leheletvékonyra!), pár percig sütöttem mindkét oldalát. Mindegyik darab után olajozzunk! Limara tejföllel keni, sajttal szórja a fordítás után, nagyon finom így is, már próbáltam. Fokhagymás-olajas kencével sem rossz!

Túró Rúd

  Hogy ne lopjam a levédett nevet. Kénytelen voltam saját kezűleg gyártani, mivel lánykám rákapott az eredetire, én pedig rosszul vagyok, mikor bizonytalan eredetű étekkel tömi magát. A pöttyöst imádom jómagam is, egy 33 hósnak viszont nem illik napi szinten ilyet adni. Saját vélemény. Az eredeti összetevőkből indultam ki, csak elhagytam a rémisztően hangzó hozzávalókat. Végeredményként nem sok rudibavaló maradt...

Túró Rúd

25 dkg túró (lehetőleg házi)
kb. 5 dkg vaj
3-4 evőkanál xilit (eritritollal is meg lehet próbálni)
1 nagy, alaposan megsikált citrom reszelt héja
10-15 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé vagy jó minőségű tejcsokoládé
pár csepp étolaj

  A túrót, vajat, cukrot és a citromhéjat az aprítógépbe dobtam. A legnagyobb fokozatra kapcsolva dolgoztattam a gépet addig, míg teljesen egyneművé nem vált a massza. Folpack segtségével rudakat formáztam belőle, szám szerint 8-at. Az elkészítés menetét nagyjából innen lestem el. A rudakat teljes dermedésig a fagyóba tettem. Rétegnyi csokialapra kerültek ezután. A felolvasztott, olajjal elkevert csokoládéba mártogattam őket. A fagyos rúdtól a csoki rögtön dermedt, a vékony rétegnek búcsút inthettem. De finom volt ily töményen is.

Nagyon reform süti

  Mamma-nál bukkantam rá. Szerelem első látásra. A krém kicsit bizarrnak tűnt, elkészítve már nem volt az. Egy biztos, csakis elhivatott reformerek vállalják be! A lányom nem az. A következő diskurzus zajlott le köztünk  kóstolás után:
- Anya, nem ettem meg.
- Miért nem? (Azt a válogatós mindenségit!!!!!!!)
- Mer' rossz. - mondta a maga majd' 33 hós őszinteségével. Belőlem meg kitört a nevetőgörcs, miközben majd szétzabáltam az angyalka fejét. :D

Diós-mazsolás szelet csokikrémmel

7 dkg őrölt dió
5 dkg fehér tönkölyliszt
6 dkg mazsola
3 dkg azsalt szilva
3 dkg nyírfacukor (xilit)
3 tojás
1 mokkáskanál szódabikarbóna

1 nagyobb puha avokádó
4 teáskanál cukrozatlan kakaópor
3 teáskanál méz
1-2 teáskanál xilit (nálam vaníliarúddal érlelt)  vagy eritritol


 Az arányok azért alakultak ilyen furcsán, mert mindenből egy kevéske volt már csak.
 A mazsolát és az aszalt szilvát aprítóba dobva járattam addig, míg pici darabok nem lettek belőle. Hozzáadtam az egész tojásokat és a cukrot, s pár percig még keverte a gép a masszát. Tálban vegyítettem az elegyet a dióval, a liszttel és a szódabikarbónával. Sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe öntöttem. 180 fokon hamar megsül, tűpróbával ellenőrizzük.
 A krémhez a kettévágott avokádó belsejét kikaparjuk és a többi hozzávalóval együtt az aprítóba/mixerbe dobjuk. Addig járatjuk a gépet, míg teljesen egyneművé nem válik. Ekkor kóstolunk, s ha szükségét érezzük, teszünk még hozzá némi kakaót és/vagy mézet/cukrot. A kihűlt tészta tetejére simítjuk. Végül teszteljük a családot. :D  (Az avokádót gyűlölő pasi egyből levágta, miből készült, ennek ellenére folytatta a nassolást. Ki ért ezt? )

Banános csiga

  Bomlásnak induló banánok felhasználásáról már esett szó. Létezik a szemetessel kacsintgató gyümölcsöknek izgalmasabb felhasználási módja. Fakanál blogján leltem a receptre, még tavaly. Idén is megsütöttem a finomságot, némileg változtatva rajta (a hiányzó hozzávalók miatt is).

Banános csiga

A tésztához:

40 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg tk tönkölyliszt
1,5 dl langyos tej
1,5 dl langyos víz
1 csomag szárított élesztő (nálam kizárólag Dr. Oetker, más nem működik)
1 teáskanál méz
1 teáskanál só
1 tojás
1 teáskanál olívaolaj

A töltelékhez:

2 érett banán
2 marék mazsola
2 evőkanál baracklekvár
2-3 evőkanál nyírfacukor(xilit)
1 teáskanál őrölt fahéj
2 teáskanál méz

  A tészta hozzávalóiból hólyagos, fényes tésztát dagasztottam, majd meleg helyen hagytam duplájára kelni. Mikor ezt kivártam, lisztezett lapra terítettem és kinyújtottam. A méretekkel nem foglalkoztam, nagyjából 40x30 cm-es lehetett, de ízlés dolga, ki milyen vékonyan/vastagon szereti. Rádobáltam a felkarikázott banánokat, megszórtam mazsolával. Lekvárt csorgattam rá, végül meghintettem a fahéjjal elkevert xilittel. Feltekertem, s pár centis csigákat vágtam le belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem mindet, nem túl szorosan egymás mellé. (Így sültek ducira. Aki szeretné, szorosan is pakolhatja őket, hogy nyúlánkabb csigákat kapjon). 180 fokra előmelegített légkeveréses sütőben 18-20 perc alatt sültek meg. (200 fok alsó-felső állásnál, légkeverés nélkül.) Azon forrón mézet csorgattam rájuk.
  Frissen, langyosan az igazi. Hagyományos liszttel és cukorral is jó, az eredeti recept így szól.

A túldíszítés :)

 Hosszabb kihagyás után életjelet adok magamról, mert úgy illik azt. Jövök kevés fotóval és linkkel, konkrét recept talán nem lesz. Fb-n már közzétettem egy ideje ezt a tortát.

 Az elkészítése nem bonyolult, na mindjárt el is árulom a fortélyát. Pontosabban beszéljen helyettem az internet.

  A krém narancsos-csokoládés, helyesbítve erősen kakaós, hogy az állag megmaradjon. Értem, szóval milyen állag :)  Egy mascarpone-s krémet készítettem, nagyjából 50 dkg vajból, 50 dkg mascarpone-ból és 40-45 dkg porcukorból (tőlük). Megfeleztem a krémet, az egyik részébe vagy 60-70g kakaó is belement (lehet több), némi rúdvaníliával felturbózva. A másik felébe 1,5 narancs héját reszeltem és csaltam egy picit, hogy a szín sokkoljon, tehát igénybe vettem némi narancssárga ételszínezéket. Jó, ha van kettő ugyanolyan nyomózsákunk, felváltva tudjuk applikálni a rózsákat. Nekem csak 3 különböző nyomóalkalmatosságom  van, ebből 1 a használható.Volt vele mit bíbelődnöm... Töltöttem, mostam, szárítottam, nem száradt, jaj istenem, hajam téptem, töltöttem, megint nem száradt, anyagveszteség... De a végén sikerült. A belseje? 1-1 réteg gyors narancslekvár (2-3 narancs cukorral, keményítővel összefőzve) és 1 réteg csokiganache (google :)  ), mindez 2x5 tojásos piskótába rejtve. Mégis lett recept!
  Nnnna, csókolom! (KisAtti után szabadon:) )




 

Madeleine lime-mal

   Nem lettem francia desszertek függője. A véletlen műve csak, hogy e hónapban már másodszor kerül terítékre ilyen recept. Az igazsághoz tartozik, hogy bejegyzést sem készültem írni róla. A miértje? Proust ide vagy oda, nem alélt el tőle senki. Egyszerű lett, de a nagyszerűségét hiányoltam. (Kellett volna Proust hársfateája:) ) Aztán jött a tesóm, kinek nagyon-nagyon ízlett. Anyukámnak szintén. Mondtam, rendben, legyen. Járhat erre olyan, akinek megmozgatja majd a fantáziáját. Hogy az enyémet is birizgálta? Neeem, kérem, nem úgy volt az. Száz éve is talán, hogy van erre alkalmas sütőformám, az eredeti rendeltetését viszont soha nem használtam ki. (Csoki, aaaz már került bele!!!) Rendrakás közben  akadt a kezembe. Kerestem is rá receptet.

Madeleine lime-mal

15 dkg vaj
15 dkg fehér tönkölyliszt/ finom búzaliszt
pici só
3 tojás
15 dkg xilit/cukor
1,5 lime reszelt héja

 A vajat felolvasztottam, majd félretettem hűlni. Az egész tojásokat és a  cukrot kézi mixerrel vertem jó habosra. A lime héját a liszthez és a sóhoz kevertem, majd a tojásos habbal vegyítettem össze. A végén kevertem bele az olvadt, már kihűlt vajat. Kis időre betoltam a hűtőszekrénybe. 190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt sütöttem készre. 24 madeleine lett belőle.

 Nem adom fel, lesz még próba. Csokis verziót is találtam!