2013. június 25., kedd

Karamellőrület

  Nem most lettem függő, de a kezem alól nem sok efféle desszert került ki. Mostanáig! Lesz még folytatás, érzem. Egy a gondom csak, nyírfacukorból és/vagy eritritolból karamellt varázsolni sajnos nem lehet. No, de nem kerül majd terítékre hetente és kész!

 Karamelltorta


   Má' megint egy torta... Pontos reci nincs. Tésztája kakaós piskóta, Limara csodareceptje . A krémet a poharas desszert ihlette, csak nagyobb mennyiségben (tán 1 kiló mascarpone belekerült) készült el, habfix hozzáadásával, hogy ne essen szét mindjárt első vágásra. A külseje mascarpone+vaj+cukor kombó, erre pedig ment a dekor (karamelldísz pl. itt, az eredetit nem találom).

2013. június 4., kedd

Paradicsomos oldalas

  Ó, igen. Hússal is élünk. Tavalyelőtt fedeztem fel DV-nál. Picit módosítva, de rögtön bekerült a kedvenc receptek közé. Mindig szemre fűszerezem, ízlés dolga. A pácolást ki ne hagyjuk, szentségtörést követnénk el!

Paradicsomos oldalas

70-80 dkg sertésoldalas
fél fej fokhagyma pucolva, apróra darabolva
1 kisebb doboz paradicsomsűrítmény
őrölt bors
egész és őrölt kömény 
só

  Az oldalast a csontok közt daraboltam. Bedörzsöltem a sóval és a fűszerekkel. Egy műanyag, zárható tálba tettem, majd rákanalaztam a paradicsomsűrítményt is. Ér bedörzsölni vele, jobban átjárja a húst. Legutóbb 1 napig hagytam állni a hűtőben. (Megérte!)  Fedeles sütőalkalmatosságban, 200 fokra előmelegített sütőben pirult szépre, 2-2,5 óra alatt.
  Emitt pedig egy megtévesztő fotó. A kéz tulajdonosa sajnos nem tömte a pocakba...




Tejszínhabos csokoládépuding

  Villámdesszertek ideje. FB-on akadt meg a szemem egy fotón, fehér és barna krém üvegpohárban rétegezve. Naná, hogy beégette  magát az emlékezetembe! Mivel receptet nem mellékeltek, hát kigondoltam egyet. Enyhe túlzással, íme a forrás. A pohárba applikálás hagy némi kívánnivalót maga után, de az íz... 22.00 múlt, mikor megkóstoltam. Még csak nasis kedvem sem volt. Mit mondjak, befaltam az egészet. Már csak azt várom (dehogy várom!), milyen testtájékon követ el változást a késő este bevitt kalória. Van pár tippem...


Tejszínhabos csokoládépuding

fél liter tej
2-3 evőkanál cukor/eritritol/xilit
6 dkg étcsokoládé
1 púpos evőkanál kakaó
2,5 evőkanál étkezési keményítő
csipet só 
400 ml, hogy az összes pudinghoz jusson
1-2 tasak vaníliás cukor / 1-2 evőkanál xilit/eritritol némi rúdvaníliával
2 marék pirított, szeletelt mandula

   A tej felét a feldarabolt csokival, a cukorral és a sóval feltettem lángra (nem tábortűzre, Kedveskéim). A maradék tejet a kakaóval és a keményítővel egy erre alkalmas edényben alaposan összeráztam. Hozzáöntöttem a csokis egyveleghez, s folyamatosan kevertem. Mikor besűrűsödött, félretettem hűlni. A tejszínt felvertem a vaníliás cukorral. Miután a puding is kihűlt, rétegeztem (béna módon, jaj!).
 Na milyen a masnim? Gyönyörű fotó, esti csillagfénnyel. Sebaj, a recepten van a lényeg.




2013. május 31., péntek

Mascarpone karamellel

  Improvizált krémváltozat, egy félresikerült születésnapi torta helyett. Mert olyan is kerül ki néha a kezeim közül, rosszabb napjaimon. Szóval naponta, mondanák sokan. Én meg adnék nekik, de nem nasit!



Mascarpone karamellel

35 dkg mascarpone
200 ml tejszín
cukor ízlés szerint
vaníliás cukor vagy vaníliarúd kikapart belseje
8 darab vajas keksz (vagy babapiskóta, speculoos, báááármi)
2 kis marék pirított, durvára tört törökmogyoró

A karamellréteghez:

15 dkg kristálycukor
15 dkg mascarpone
3 evőkanál víz

   Először a karamellréteget készítettem el. A cukrot kisebb lábosba szórtam, hozzáadtam a vizet, s közepes lángon karamellizáltam. Beletelik kis időbe, mire ez megtörténik... (Nem kell sötét, csúnya karamell, keserű lesz az!) Ha ezt kivártuk, mehet bele a mascarpone. Ha egyenesen  a hűtőszekrényből jön, megtörténik, hogy a karamell picit megszilárdul. Sebaj, újabb várakozás következik, felolvasztjuk a kemény darabkákat. Jártam már úgy, hogy nem olvadt fel az egész, ráadásul türelmetlen is voltam. Ilyenkor a szilárd darabokat egyszerűen kiszedtem belőle. A lábost félretesszük hűlni.
   A krémhez a tejszínt a a mixer legnagyobb fokozatán habbá vertem, majd beleszórtam a a cukrot, a vaníliát, s hozzákanalaztam a mascarpone-t. Kis fokozaton kevertem még rajta picit, majd kóstoltam, hátha kell bele plusz cukor.
  Jöhet a rétegezés. Jómagam 6 felé osztottam a fentieket, így nagyon mini adagok lettek csak, tehát 4 pohárba adagoljunk, szerintem. Mindegyik aljára törtem egy darab kekszet. Erre jön a krém, majd a kihűlt karamell, amire mogyorót szórtam. Ezt krémmel takartam be, amire újabb kekszet törtem. Ha a mogyorót a tetejére hintjük, mutatósabb, kanalazván viszont sokkal finomabb, mikor a mogyoró a karamellel találkozik. (Ez persze csak visszafogott majszolgatókra érvényes, a "gyorsan bele a közepibe" alanyoknak teljesen mindegy, hol milyen réteg lapul. :D )
  Mivel egész jól sikerült a desszert, tortakrémet is kifejlesztettem belőle. No, az még jobb lett, állítólag.







2013. május 15., szerda

Lepénykenyér Limara-tól

 Második kedvencem a blogjáról (a piskótája után). A naan és a lángos keresztezése, szerintem. Nem joghurtos, mint a naan kenyér, s nem is oly zsíros, mint jó magyar lángosunk. Pikkpakk kész, semmi macera.


Serpenyős lepénykenyér

40 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg teljesőrlésű tönkölyliszt
(vagy 50 dkg búzaliszt a fentiek helyett)
1 tasak porélesztő (Dr. Oetker)
1,5 dl langyos tej
1,5 dl langyos víz
3 evőkanál olívaolaj
1,5 teáskanál só

  Egy nagy kelesztőtálba raktam minden hozzávalót, s fényesre-hólyagosra dagasztottam. Aztán kimentem egyetlen gyermekemmel az udvarra. Kelt egy órát, másfelet is, nem túl meleg helyen. (Jelentem, fél óra is elég neki.) Lisztezett felületre borítottam, 8 darabra osztottam. Gombócot formáztam belőlük, majd 5-10 percet pihentek. Egy serpenyőbe némi olívaolajat csepegtettem, s magas lángon alágyújtottam. Egy-egy gombócot lángos formára nyújtottam (ne leheletvékonyra!), pár percig sütöttem mindkét oldalát. Mindegyik darab után olajozzunk! Limara tejföllel keni, sajttal szórja a fordítás után, nagyon finom így is, már próbáltam. Fokhagymás-olajas kencével sem rossz!

2013. május 6., hétfő

Túró Rúd

  Hogy ne lopjam a levédett nevet. Kénytelen voltam saját kezűleg gyártani, mivel lánykám rákapott az eredetire, én pedig rosszul vagyok, mikor bizonytalan eredetű étekkel tömi magát. A pöttyöst imádom jómagam is, egy 33 hósnak viszont nem illik napi szinten ilyet adni. Saját vélemény. Az eredeti összetevőkből indultam ki, csak elhagytam a rémisztően hangzó hozzávalókat. Végeredményként nem sok rudibavaló maradt...



Túró Rúd

25 dkg túró (lehetőleg házi)
kb. 5 dkg vaj
3-4 evőkanál xilit (eritritollal is meg lehet próbálni)
1 nagy, alaposan megsikált citrom reszelt héja
10-15 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé vagy jó minőségű tejcsokoládé
pár csepp étolaj

  A túrót, vajat, cukrot és a citromhéjat az aprítógépbe dobtam. A legnagyobb fokozatra kapcsolva dolgoztattam a gépet addig, míg teljesen egyneművé nem vált a massza. Folpack segtségével rudakat formáztam belőle, szám szerint 8-at. Az elkészítés menetét nagyjából innen lestem el. A rudakat teljes dermedésig a fagyóba tettem. Rétegnyi csokialapra kerültek ezután. A felolvasztott, olajjal elkevert csokoládéba mártogattam őket. A fagyos rúdtól a csoki rögtön dermedt, a vékony rétegnek búcsút inthettem. De finom volt ily töményen is.

2013. május 3., péntek

Nagyon reform süti

  Mamma-nál bukkantam rá. Szerelem első látásra. A krém kicsit bizarrnak tűnt, elkészítve már nem volt az. Egy biztos, csakis elhivatott reformerek vállalják be! A lányom nem az. A következő diskurzus zajlott le köztünk  kóstolás után:
- Anya, nem ettem meg.
- Miért nem? (Azt a válogatós mindenségit!!!!!!!)
- Mer' rossz. - mondta a maga majd' 33 hós őszinteségével. Belőlem meg kitört a nevetőgörcs, miközben majd szétzabáltam az angyalka fejét. :D




Diós-mazsolás szelet csokikrémmel

7 dkg őrölt dió
5 dkg fehér tönkölyliszt
6 dkg mazsola
3 dkg azsalt szilva
3 dkg nyírfacukor (xilit)
3 tojás
1 mokkáskanál szódabikarbóna

1 nagyobb puha avokádó
4 teáskanál cukrozatlan kakaópor
3 teáskanál méz
1-2 teáskanál xilit (nálam vaníliarúddal érlelt)  vagy eritritol


 Az arányok azért alakultak ilyen furcsán, mert mindenből egy kevéske volt már csak.
 A mazsolát és az aszalt szilvát aprítóba dobva járattam addig, míg pici darabok nem lettek belőle. Hozzáadtam az egész tojásokat és a cukrot, s pár percig még keverte a gép a masszát. Tálban vegyítettem az elegyet a dióval, a liszttel és a szódabikarbónával. Sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe öntöttem. 180 fokon hamar megsül, tűpróbával ellenőrizzük.
 A krémhez a kettévágott avokádó belsejét kikaparjuk és a többi hozzávalóval együtt az aprítóba/mixerbe dobjuk. Addig járatjuk a gépet, míg teljesen egyneművé nem válik. Ekkor kóstolunk, s ha szükségét érezzük, teszünk még hozzá némi kakaót és/vagy mézet/cukrot. A kihűlt tészta tetejére simítjuk. Végül teszteljük a családot. :D  (Az avokádót gyűlölő pasi egyből levágta, miből készült, ennek ellenére folytatta a nassolást. Ki ért ezt? )