A Segítsüti és a csokis pite esete

Úgy esett, hogy a neten belefutottam az idei Segítsütibe. A történetet gondolom sokan ismerik, gasztroblogger szülők alkotnak valami finomat és egyedit a jó ügy érdekében, licitálás útján pedig szert lehet tenni azokra. Mióta megszületett a lányom, valahogy még inkább követem az eseményeket. Többször támogattak már koraszülött kórházi osztályt, abban az évben is, mikor bennünket szintúgy a koraszülés veszélye fenyegetett. Nem lenne rossz ilyen kezdeményezést elindítani itt sem, a Felvidéken. Mondjuk az újszülöttek rohamkocsiját feltuningolni?? Tavaly már beszélgettünk róla a tesómmal, persze a gondolatot szokás szerint nem követte tett és elhatározás... Azért várom az ötleteket:)  Pitére is utal a cím, ugyebár. Az idei felajánlások között találtam megannyi édes álmot. Rögtön tudtam, hogy nem menekülök, sütnöm kell és kész! Ebbe rögvest beleszerettem!!!!!!! A panna cotta-t amúgy is szeretem, bár ilyen még nem került ki a kezem alól. Aztán csak néztem, gondolkodtam. A krokantot nagy kihívásnak tekintettem, mivel beszerezni nem nagyon lehet a környékünkön, s.k. kellett volna kiviteleznem. Csúcs. Alkotói válságba is kerültem egyébként, így még nehezebben szedtem rá magam. A fejembe költözött viszont a csokis pite képe. Alkotói válság elmúlt, s kerestem helyettesítőt, de ezt az ötletet is elvetettem (a tejszínes töltelék vonzóbb volt, na!). Végül ugyanott találtam megoldásra, ahonnan a panna cotta jött. Pici sütőformáim nincsenek és amúgy sem vagyok hajlandó annyit pöcsölni, nagyban gondolkodtam. (Nem tudhattam , micsoda macera lesz a meleg, törékeny süti kivarázslása a formából......)  A kávét kihagytam belőle, lehet legközelebb bevállalom.

Csokoládépite

 A tésztához:

18 dkg vaj
1 tojás
25 dkg liszt
2 dkg porcukor
0,3 dl citromlé
1 citrom reszelt héja
1 kk vaníliakivonat vagy 1 csomag vaníliás cukor

A töltelékhez:

20 dkg étcsokoládé (lehetőleg extra kakaótartalmú)
2 dl tejszín  
2 evőkanál rum

A tészta hozzávalóit egyszerűen összegyúrtam, majd fogtam a formát, s a tésztát belenyomkodtam. Ki lehet nyújtani,  ezzel csak a rumlit akartam megspórolni (enélkül is van elég nagy...). Sütőpapírt terítettem a belsejébe, s megszórtam száraz babbal. Előmelegített sütőbe toltam. 170 Celsius fokon sült így "vakon" kb. 15 percet. Ennyi elég is volt a csokoládés-tejszínes krém összeállításához. Ma a gyors megoldások híve voltam, egy nagy bögrébe tördeltem a csokit, s bedobtam a mikróba. Meleg tejszínnel aztán olvadásig kevergettem. (Akinek ez túl keserű, 1-2 evőkanál cukorral édesítheti.) Mikor ezzel megvoltam, belelöttyintettem a rumot, s a keveréket a tésztára öntöttem. Visszatolva figyeltem, mi történik. (A tejszín és csoki keveréke nálam sima ganache-ként szerepelt eddig vagy felverve, sütve még nem készítettem soha.) Aztán elkezdett bugyogni és sűrűsödni. Talán 15-20 percet is töltött  a sütőben, tovább, ahogy az eredeti recept írja. Ráncosabb is lett, mint Sweet&Salt-nál:)  Ajánlom, hogy teljesen kihűlve nyúljunk csak hozzá, melegen iszonyatosan törik!!!! Meglepi vendégeink voltak, ragaszkodtam hozzá, hogy megkóstolják, így ketten mesterkedtünk azon, hogy kiszedjük a pitét. 
Tömény csokis. Ami nagyon tetszik, hogy a tésztája extrán citromos, picit ellensúlyozva a tölteléket. Férjem imádta, a visszafogott vendégek nem biztos, hogy díjazták a sok csokoládét.