Banános csiga

  Bomlásnak induló banánok felhasználásáról már esett szó. Létezik a szemetessel kacsintgató gyümölcsöknek izgalmasabb felhasználási módja. Fakanál blogján leltem a receptre, még tavaly. Idén is megsütöttem a finomságot, némileg változtatva rajta (a hiányzó hozzávalók miatt is).

Banános csiga

A tésztához:

40 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg tk tönkölyliszt
1,5 dl langyos tej
1,5 dl langyos víz
1 csomag szárított élesztő (nálam kizárólag Dr. Oetker, más nem működik)
1 teáskanál méz
1 teáskanál só
1 tojás
1 teáskanál olívaolaj

A töltelékhez:

2 érett banán
2 marék mazsola
2 evőkanál baracklekvár
2-3 evőkanál nyírfacukor(xilit)
1 teáskanál őrölt fahéj
2 teáskanál méz

  A tészta hozzávalóiból hólyagos, fényes tésztát dagasztottam, majd meleg helyen hagytam duplájára kelni. Mikor ezt kivártam, lisztezett lapra terítettem és kinyújtottam. A méretekkel nem foglalkoztam, nagyjából 40x30 cm-es lehetett, de ízlés dolga, ki milyen vékonyan/vastagon szereti. Rádobáltam a felkarikázott banánokat, megszórtam mazsolával. Lekvárt csorgattam rá, végül meghintettem a fahéjjal elkevert xilittel. Feltekertem, s pár centis csigákat vágtam le belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem mindet, nem túl szorosan egymás mellé. (Így sültek ducira. Aki szeretné, szorosan is pakolhatja őket, hogy nyúlánkabb csigákat kapjon). 180 fokra előmelegített légkeveréses sütőben 18-20 perc alatt sültek meg. (200 fok alsó-felső állásnál, légkeverés nélkül.) Azon forrón mézet csorgattam rájuk.
  Frissen, langyosan az igazi. Hagyományos liszttel és cukorral is jó, az eredeti recept így szól.

A túldíszítés :)

 Hosszabb kihagyás után életjelet adok magamról, mert úgy illik azt. Jövök kevés fotóval és linkkel, konkrét recept talán nem lesz. Fb-n már közzétettem egy ideje ezt a tortát.

 Az elkészítése nem bonyolult, na mindjárt el is árulom a fortélyát. Pontosabban beszéljen helyettem az internet.

  A krém narancsos-csokoládés, helyesbítve erősen kakaós, hogy az állag megmaradjon. Értem, szóval milyen állag :)  Egy mascarpone-s krémet készítettem, nagyjából 50 dkg vajból, 50 dkg mascarpone-ból és 40-45 dkg porcukorból (tőlük). Megfeleztem a krémet, az egyik részébe vagy 60-70g kakaó is belement (lehet több), némi rúdvaníliával felturbózva. A másik felébe 1,5 narancs héját reszeltem és csaltam egy picit, hogy a szín sokkoljon, tehát igénybe vettem némi narancssárga ételszínezéket. Jó, ha van kettő ugyanolyan nyomózsákunk, felváltva tudjuk applikálni a rózsákat. Nekem csak 3 különböző nyomóalkalmatosságom  van, ebből 1 a használható.Volt vele mit bíbelődnöm... Töltöttem, mostam, szárítottam, nem száradt, jaj istenem, hajam téptem, töltöttem, megint nem száradt, anyagveszteség... De a végén sikerült. A belseje? 1-1 réteg gyors narancslekvár (2-3 narancs cukorral, keményítővel összefőzve) és 1 réteg csokiganache (google :)  ), mindez 2x5 tojásos piskótába rejtve. Mégis lett recept!
  Nnnna, csókolom! (KisAtti után szabadon:) )




 

Madeleine lime-mal

   Nem lettem francia desszertek függője. A véletlen műve csak, hogy e hónapban már másodszor kerül terítékre ilyen recept. Az igazsághoz tartozik, hogy bejegyzést sem készültem írni róla. A miértje? Proust ide vagy oda, nem alélt el tőle senki. Egyszerű lett, de a nagyszerűségét hiányoltam. (Kellett volna Proust hársfateája:) ) Aztán jött a tesóm, kinek nagyon-nagyon ízlett. Anyukámnak szintén. Mondtam, rendben, legyen. Járhat erre olyan, akinek megmozgatja majd a fantáziáját. Hogy az enyémet is birizgálta? Neeem, kérem, nem úgy volt az. Száz éve is talán, hogy van erre alkalmas sütőformám, az eredeti rendeltetését viszont soha nem használtam ki. (Csoki, aaaz már került bele!!!) Rendrakás közben  akadt a kezembe. Kerestem is rá receptet.

Madeleine lime-mal

15 dkg vaj
15 dkg fehér tönkölyliszt/ finom búzaliszt
pici só
3 tojás
15 dkg xilit/cukor
1,5 lime reszelt héja

 A vajat felolvasztottam, majd félretettem hűlni. Az egész tojásokat és a  cukrot kézi mixerrel vertem jó habosra. A lime héját a liszthez és a sóhoz kevertem, majd a tojásos habbal vegyítettem össze. A végén kevertem bele az olvadt, már kihűlt vajat. Kis időre betoltam a hűtőszekrénybe. 190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt sütöttem készre. 24 madeleine lett belőle.

 Nem adom fel, lesz még próba. Csokis verziót is találtam!

Mascarpone-s pohárkrém naranccsal és speculoos keksszel

  Hosszú név, rövid recept. Merthogy rém egyszerű, nem rémes finomság. A Zurammal ültük házassági évfordulónkat. Gondoltam, kéne valami nassolnivaló is e nagy ünnep alkalmából...:P :D   Bokros teendőim közepette villámdesszert ötlete pattant ki a fejemből. Hogyne, ne higgyétek! Adél (Afraa) oldalán megláttam a guszta krémet. Jött is ám az ihlet, úgyhogy kösziiii!!!!!

Mascarpone-s pohárkrém naranccsal és speculoos keksszel 

200 ml tejszín
12,5 dkg mascarpone
3 evőkanál xilit (ebből 1 ek a vaníliarudas üvegből, ti használhattok pici vaníliakivonatot, v. cukrot., v.rúd kikapart belsejét)
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
4 db nagyobb speculoos keksz (helyette babapiskótát, zabkekszet, bármit bevethetünk)
2 narancs
vágott mandula tetszés szerint

 A tejszínt elkezdjük melegíteni (nem forraljuk), míg a kakaóval és a cukorral egyneművé nem válik. Félretesszük hűlni. Ezalatt megkopaszítjuk a narancsot. Ne hámozzuk! Késsel levágjuk a végeit, majd "talpra" állítva levágjuk a héját. Egy szem hártya se maradjon a külsején! (Valahogy így csináljuk, az első kettő képkocka működik nálam, a belsején hagyom a hártyát, csak a nagy "ereket"szedem ki.) Ha ez megvan, darabolom a gyümölcsöt. A tejszínes keveréket felverem keményre, hozzákeverem a mascarpone-t. A poharak (szám szerint négy) aljára szórom a narancsot, erre krémet kanalazok, majd kekszet török. Újabb krémréteg jön. Vágott mandulával koronázom meg. Jót tesz neki pár óra hűtőszekrény-béli tartózkodás.
 Nem éppen reform, de finom volt.

Vaníliás sablé diamant - kicsit másképp

 Annyira másképp, hogy akár szentségtörésnek is titulálhatjuk. Hermé keksze tönköllyel? Hogy nyírfacukrot kéne belegyúrni? Aha. Valahogy így. Mivel a reform folytatódik, muszáj néha szélsőségekhez is folyamodnom. Fogtam hát jó barátomat, a Szakácsok könyvét, s az arányokat betartva, - no, meg az elkészítését némileg leegyszerűsítve - 'renjásítottam' a receptet. Ne tessék megijedni, nem annyira sznob, mint a neve ígéri.

 

Vaníliás sablé diamant xilittel

22,5 dkg vaj
10dkg porcukor xilitből
fél vaníliarúd kikapart belseje
1/4 teáskanál só
32 dkg fehér tönkölyliszt

Hermé kikeveri a vajat és társait, én nem. Szóval mindent alaposan összegyúrtam. 4-5 cm átmérőjű hengert sodortam a tésztából. 1,5 - 2 cm vastag korongokat (amőbákat :P ) vágtam belőle, s fektettem egyből a sütőpapírral bélelt tepsire. 180 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc alatt sültek meg. 2 nagy tepsi korongunk lett.

Nem reformer idetévedők porcukorral, vaníliakivonattal/vaníliás cukorral és finom búzaliszttel készítsék.

(A szalagos poént is ellőttem. Telefonnal. Utolsó ízben.)

Kakaós tönkölysüti

 Tegnapról. Este improvizáltam, miután a híveim két napig tömték magukba az édességeket, én meg csak néztem ki a fejemből és melegebb éghajlatra küldtem gondolatban a világ összes nyalánkságát. Ja, nem fogyózom. (Lehet, hogy kellene? :P )  Egyelőre csak a répa- és nádcukrot kerülöm. A többi, ahogy már szóltam róla, próbálkozás.
 Szóval a süti. Feldobtam a keverőtálat a mérlegre, s jegyzeteltem. Ez sült ki belőle, úgy konkrétan is.

Kakaós tönkölysüti

20 dkg fehér tönkölyliszt
12 dkg xilit (nyírfacukor)
4 dkg mazsola
4 dkg dió, durvára törve
24 dkg natúr joghurt
3 dkg cukrozatlan kakaópor
10 dkg étolaj
2 teáskanál sütőpor

 Nem egy munkás dolog, a hozzávalókat jó alaposan összekevertem. Kézzel. Aki ettől ódzkodik, választhatja  a száraz és a nedves hozzávalók külön-külön vegyítését, majd az összekutyulást. (Ezzel véleményem szerint csak a mosogatnivalók számát növeljük feleslegesen. Minek azt?)  Sütőpapírral bélelt, kb. 25x20cm-es tepsibe öntöttem, s 180 fokra előmelegített sütőbe toltam. 30-35 perc alatt sült nálam készre. Tűpróbát mindenképp végezzünk!
 Hajaz a brownie-ra, de attól szárazabb azért. Tejeskávéval, teával jól csúszik. Búzaliszttel és hagyományos cukorral is működik szerintem.

Tönkölykenyér

 Szóval van ez a tönkölybolondéria. Behódoltam neki. Említettem már a törekvéseinket. Jelentem, haladunk. Bár kell még futnom pár kört ez ügyben. Mikor már azt hiszem, a zuramat megfőztem, csokipapír zizegő hangja üti meg fülemet. "Minek sütöm akkor a kenyeret????" (Értitek, csoki és kenyér összefügg ám rendesen.)  Ááá, pasik és az akarat........  Azért most őszinte leszek, a tönköllyel meggyőztem. Rendelkezik némi pluszban rápakolt testsúllyal, a tönkölybúzáról meg szeretik hangoztatni, hogy nem hizlal. Neki ennyi elég is, készíthetek akármit, csak jó íze legyen. Egyetlen gyermekem már nem ilyen egyszerű eset, az édeset szereti. Én meg próbálkozom, a reformot szem előtt tartva. Így került terítékre ez a finom kenyér, Csöppkeblogról. (Micikének vajjal kenve, házi szilvalekvárral.)

Tönkölykenyér

50 dkg fehér tönkölyliszt
25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 tasak élesztőpor/ 18 g friss élesztő
1 evőkanál só
2 evőkanál extra szűz olívaolaj / bármilyen étolaj
1 teáskanál méz/cukor
5,5 dl langyos víz

Az összeállítása egyszerű, mindent beleborítunk egy nagyobb tálba, s próbáljuk dagasztani. Nem biztos, hogy sikerülni fog, folyékony tészta, nagyon. Talán ezért is volt lánykori neve DNK (gy.k.: dagasztás nélküli kenyér). Ne keseredjünk, tegyük melegebb helyre, meg fog ez kelni. Úgy is lett!  Majd' 2 óra kelesztés után szép nagyra felkúszott a tálban. A sütőt jó félórával sütés előtt maximális hőmérsékletre kapcsoltam (alul-felül sütésnél ez nálam csupán 220 fok), betoltam az ovális jénai formát. Fél óra után beleöntöttem a megkelt tésztát (kicsit sem volt formázható...). Fedő híján alufóliával borítottam be. 45-50 percet sütöttem így, majd az alufóliát levéve megpermeteztem némi vízzel (a szép, igazi kenyérhéj érdekében). A fólia nélkül további 10 percet sült. A jénaiból kiszedve 10 percre visszaraktam a forró, már kikapcsolt sütőbe, résnyire hagyva az ajtaját. ( Limaránál olvastam a titkot.) A végén újabb vízpermetet kapott.