Tejkaramellás mogyorótorta

   Minden idők legrondább tortája. Számomra még az utóbbi idők legfinomabbja is, de tudjuk, ízlések és pofonok... A külcsínnel sem lett volna gond, ha kisebb tortaformába tervezem. Azt már csak margóra, hogy szerencsétlent még meg is utaztattam, mielőtt eljutott volna rendeltetési helyére, Dédipapa 80. születésnapjára. Jelentem leteszteltem a régóta vágyott rafinált, konzervben "főtt" karamellt is, működik! Innen jött, bár az eredetire biztosan nem itt találtam, mert van pár éve már, hogy olvastam róla. Nem kell megijedni, még őrizni sem kell a tűzhelynél, nekem sikerült egy nem tervezett alvást is beiktatnom a főzési idejébe. (Bealvás gyerekkel, ismerős? Irigyelni ne tessék, szörnyen nyűgös tudok lenni utána...)

Tejkaramellás mogyorótorta

A tésztához:

4 tojás
12 dkg kristálycukor
8 dkg pirított, finomra őrölt törökmogyoró
1 dkg liszt (a biztonság kedvéért került bele, egy baki után, hogy jobban összefogja a masszát, de lehet, hogy a kakaó is megtette volna hatását, én mindenesetre nem kockáztattam)
3 dkg cukrozatlan kakaópor
2 evőkanál étolaj

A karamellhez:

1 db 30-40 dkg-os sűrített tej konzerv (bocsi a pontatlanságért, két darabot készítettem, mindkettőről leázott a papír :D)

A tejszínhabhoz:

4 dl tejszín
1-2 evőkanál cukor (el is hagyható, a karamell mellett nem tűnik majd ki a hiánya)
1-2 csomag habfix ( földieknek Smetafix)
1 mokkáskanál vaníliapor/vaníliás cukor

A rétegek közé és a tetejére:

2-3 evőkanál pirított, őrölt törökmogyoró

   A karamellel kezdjük. Fogunk egy magasabb lábost/edényt, belerakjuk a konzervet, úgy, ahogy van, mindenestől. A papír majd leázik róla, azzal se törődjünk. Annyi vizet engedünk rá, hogy bőven ellepje. Ez fontos! Ha időközben elforr a víz, pótoljuk! (Ahogy írtam, nálam kb. másfél órát fődögélt őrizetlenül.) Közepes lángon forraljuk fel a vizet, mikor ez megtörtént, kis lángra vesszük és békén hagyjuk. A forrástól számítjuk a 3 órát! Én valóban alacsony lángon főztem így még plusz 15-20 percet adtam neki, így is gyönyörű lett, nem égett meg. (Fotó lejjebb.)
   A tészta a szokásos Limara-s piskóta. A egész tojásokat jó habosra vertem a cukorral, óvatosan, apró részletekben beleforgattam a liszttel és kakaóporral elkevert mogyorót, végül az olajat is. Max. 25 cm-es, sütőpapírral bélelt formában süssétek, hogy szebb legyen, mint az enyém! Ja, írtam már erről? Csak az alját bélelem ki a papírral. A formát a sütőpapírra helyezem, korberajzolom, kivágom, megy a forma aljára, ennyi. 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
   A tejszínt habosra verjük a hafix-szel, a végén óvatosan beleforgatjuk a cukrot és a vaníliát is.
   A tésztára simítjuk a felnyitott konzerv tartalmát, picikét hagyunk a díszítéshez is. Megszórjuk a mogyoróval, majd ráborítjuk a tejszínhabot. Ha lesz magassága, szabad villával, kenőkéssel cicomázni. Tetejét a karamellel és a maradék mogyoróval dekoráljuk. Az ihlet még tavalyról, saját magamtól. Úgy sem fogjátok elhinni, hogy nem vagyok önimádó, pedig tényleg nem. :)