Szedres-őszibarackos focaccia

   Jamie Oliver után szabadon. Na jó, fogalmam sincs, ilyet konkrétan sütött-e már, de az első gyümölcsös "pogaccsa" (ahogy családon belül nevezzük) elkészítését tőle láttam. Epres vagy meggyes volt, azt hiszem. Anno tüstént kiviteleztem. Jó rég volt már, ideje volt újra alkotni a témában. (Sós azóta is készült.) Előbányásztam hát a Szakácsok könyvét, s belőle a receptet. Az összetevőket tartottam csak meg (nagyjából), az elkészítés menetét leegyszerűsítettem. Hasonló tészta sikeredett belőle, mint Limara lepénykenyere. Aki habkönnyű lepényre vágyik, lapozzon! Az alábbi mennyiségből szárított paradicsomosat is sütöttem, a mennyiséget tehát felezzük.

 Szedres-őszibarackos focaccia

A tésztához:

350 g langyos víz
525 g finomliszt (nálam tk. tönkölyliszttel keverve)
fél tasak szárított élesztő
1 evőkanál olívaolaj + egy kevés a tetejére és/vagy a nyújtáshoz
1 teáskanál só

(Az eredeti recept, amit egyszerű, puha, fehér tésztaként jegyeznek plusz 10 g malátakivonatot és másfél evőkanál sót ír. Meg egy csomó mindent, amit  átléptem, kész!)

A tetejére:

2 őszibarack
18-20 szem szeder
3 teáskanál cukor
3 teáskanál méz
3 teáskanál őrölt mandula

  A hozzávalókat egy kelesztőtálba öntöttem  és hólyagosra dagasztottam. Lefedve kelni hagytam. (Másfél órát is várt tán rám,szegény!) A megkelt tészta felét deszkára borította, átgyúrtam, majd kb. 20x30 cm-es téglalappá sodortam ki. 5-10 percet hagytam emígy pihenni/kelni. A tetejére ujjbeggyel lyukakat nyomtam (kihagyható lépés), ráhelyeztem a hámozott, szeletelt barackot és a szedret. Megszórtam a cukorral, mandulával, rácsepegtettem a mézet. 200 fokra előmelegített sütőben 20 percet alatt sült készre.